Szél-vihar

Nem az a lényeg, hogy megválasztották a régi-új OMVK főtitkárt. Az elnökség már rég jelezte (talán pont a keringő pletykák miatt): Pechtol János a jelöltjük, nem a hivatalosan soha meg nem nevezett, de nyílt titokként kezelt Kemenszky Péter. Nem is igen tehettek volna másképpen: Pechtol nem véletlenül él túl mindenkit a MAVOSZ-idők óta, addig marad, amíg akar. És ez talán így is van jól, mármint a lehetőségekhez képest.

Nem is az a lényeg, hogy új elnöke meg új tagja lett a vadgazdálkodási bizottságnak a lemondatott Király István helyett. Mindegy azoknak, értelmetlen társaság ez (is), függetlenül elnöktől, tagságtól, hiába mondják überfontosnak. (Aki bármi kézzel foghatót tud a munkájukról, szóljon!)

A lényeg az, amit napok óta nem feszegetnek se fórumokon, se a szakmai oldalon, se az OMVK honlapján: Szél István, az egyetlen felszólaló, akinek nem csak beszéde, hanem mondanivalója is volt, úgy kiborította a bilit a küldöttközgyűlésen, ahogy senki, mióta legyömöszölték a torkunkon a Vtv.-nek nevezett 20 éves szívatást. Sőt mióta az OMVK létezik.

szelvihar.jpg

Mert Szél István, miután szót kapott a vadgazdálkodási bizottság megbízott elnökeként, a nagy plénum előtt és a kamarai tisztségviselők közül elsőként (meg talán utolsóként) kimondta, hogy a király meztelen. Kimondta, amiről magasleseken ülve motyognak az orruk alá meg a vadászházak sarkában beszélgetnek: nevezetesen, hogy az ún. „érdekképviselet” megbukott, mert ahogy jött az a nagyobb, domináns kankutya, azonnal hanyatt vágta magát, sőt még dorombolt is az aktushoz. Érthető, előre látható okokból. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ő maga is, mert saját bevallása szerint is elérkezett a pillanat, amikor Csongrád megyei vadászati főfelügyelőként megkapta az ukázt „fentről”. Elismerésre méltó, hogy másokkal ellentétben bevallja. (Ennek ellenére az általa vezetett bizottság azért összeállított egy részletes véleményezést a törvényhez, amit az FM-ben jól begyakorolt kézmozdulattal dobhattak a kukába, mert semmi nem került be belőle a végleges verzióba.)

Szélnek volt vér a pucájában kimondani az OMVK országos küldöttei előtt, hogy elvetélt ötlet az állam embereivel érdeket képviseltetni az állam törekvéseivel szemben. Egyértelművé tette, hogy Jámbor László elnök – állami erdőgazdasági vezérigazgatóként – a Vtv.-nek nevezett förtelem kidolgozását levezénylő Bitay Márton közvetlen alkalmazottjaként hivatalból lefagyott, ahogy a „prioritást élvező” agráriummal szembe kellett volna menni. Elnök úr valószínűleg nem ül a motyogókkal a magasleseken és nem beszélget a vadászházak sarkában, mivel ő úgy gondolja, hogy

„az új szabályozás a korábbi években lefolytatott belső szakmai egyeztetéseken megfogalmazott többségi akaratot tükrözte”.

Lássunk egy szemléletes példát a többségi akaratra! Az egyik leglényegesebb változás (Semjén Zsolt egyenesen „forradalminak” tartja), a tökéletesen céltalan, értelmetlen, pénznyelő, csak a tájegységi fővadászoknak hasznos tájegységi rendszer például maga ifj. Hubay Imre, a NAK alelnökének agymenése – a falugazdászok mintájára támadt ez a remek ötlete. Fura, hogy ezt is csak ezen a közgyűlésen tudhattuk meg, Szél Istvántól. (Jut eszembe a vicc: mi a különbség a kapitalizmus és a kommunizmus között? Hát az, hogy egyiket a nagytőkések maguknak találták ki, a másikat nekünk.)

Szél félretéve az évek óta megszokott és elvárt, intézményesített seggnyalást, illő, szemérmes hallgatást kimondta, hogy Semjén Zsolt is csak addig tudta képviselni a vadászatot, míg szembe nem került az agrárlobbival. Hiába illik jogtörténeti jelentőségűnek nevezni a Vtv.-t, hamar kiderült, hogy „nem vagyunk egyedül a pályán”, és olyan ellenfeleknek, mint az Agrárkamara vagy Lézer Jani, bizony nem szoktak gólt rúgni. Ami érthető, csak ne kéne folyton-folyvást örülni a valóban jogtörténeti jelentőségű vereségnek.

Szél István olyat mondott, amibe Gyurcsány belebukott. Talán ő maga is kész lett volna bukni, de nem volt rá szükség. Mert mit tett mindezek után a 170 küldött? Hozzászólás és észrevétel nélkül, mint rendesen, egyhangúan megszavazott mindent, megebédelt és hazament.

…és mégis szeretném hinni, hogy ez a változás szele.