Utóirat

El kell ismerni, hogy amikor egy politikus azért érkezik, hogy megbirkózzon egy komoly feladattal – amely ebben az esetben a 2021-es vadászati világkiállítás – akkor nem tartozik a legfontosabb dolgai közé, hogy feltérképezze a vadászati közélet belső szabályait, megismerje a prominensek egymáshoz fűződő viszonyát, vagy épp a különféle érdekszövevényeket. Piti dolgoknak, közönséges tyúkpöröknek tűnhetnek ezek. Azonban a jelenlegi ügy egy állatorvosi ló, amely átértékeli ezeknek a piti ügyeknek a jelentőségét.

Kritikusként is egybehangzóan hisszük, hogy sem Kovács Zoltán, sem Semjén Zsolt nem igazán tudta, kinek a kezébe ad lehetőséget a 2021-es vadászati világkiállítás solymász szervezőjeként. Biztos, hogy a mi „homoki niggerező” vadásztársunk nem a szellemi színvonalának ismeretében került be a Nimród szerkesztőbizottságába, vagy bízták rá a vadászati világkiállítás egyik témakörét. Egyszerűen könnyelműség történt. Innen tanulságos a történet.

A politikai bizalommal egy intelligens ember él, egy primitív pedig visszaél. Ha egy hatalommal bíró vezető könnyelműen osztogatja a bizalmát, és a bizalmat élvező ebből egy pallost fabrikál magának, amivel hadonászni kezd, akkor óriási károkat tud okozni egy civil szervezet életében. Ez történt a Magyar Solymász Egyesületben is.

Ez a nagy múltú egyesület – amely még a Rákosi-korszakot is átvészelte – nagyon nehéz napokat él át. Javaslom, hogy az illetékesek ne nekem higgyenek, hanem nézzenek ennek utána. De ne Szabó László urat kérdezzék, mert számára soha nem volt olyan jó, mint most. A bizalommal hadonászók a szervezet léte óta a legtöbb fegyelmi eljárást indították a saját tagjaik ellen, akik szembe mertek szállni velük. Ennek a bizonyos lobogtatott politikai bizalomnak köszönhetően az emberek úgy érzik, nincs esélyük az ellenfeleikkel szemben, így a taglétszám néhány éven belül a negyedére esett vissza a mostani elnökség munkájának köszönhetően. Nyelveket beszélő, intelligens és képzett emberek léptek ki, például azért, mert politikusokkal fenyegették őket, illetve azzal, hogy kimaradnak a világkiállítási Kánaánból, ha jár a szájuk. Maradt Prágay úr, aki még a magyart is speciálisan beszéli, ahogy ezt a példa mutatja.

Ha ez így folytatódik, akkor ez az 1939-ben létrehozott szervezet a megszűnés határára kerül. Mindez pusztán azért, mert az egyik politikai prominens azon a vadásztanfolyamon végzett, amelyben Prágay úr sleppje érdekelt, így szereztek maguknak egy tár lőszert kapcsolatok útján. Nagyon kíváncsi leszek, hogy majd akkor is ezek a személyes kapcsolatok lesznek-e a legfontosabbak, amikor a Magyar Solymász Egyesület sírjánál állnak (valószínűleg pont a vadászati világkiállítás előtt), mert ahogy a még tag solymászok fogalmaztak pár nappal ezelőtt: „most tényleg nagy a baj”. Kiderül, hogy sikerül-e az, ami még Rákosiéknak sem. Jelenleg azt hiszem, nem értik, hogy milyen romboláshoz asszisztálnak a mi politikusaink.

Egy normális emberben felmerül a kérdés, hogy vajon aggódik-e a jelenlegi helyzetben a mi „homoki niggerező” vadásztársunk. Egy kicsit sem, ugyanis a bizalommal pénz is jár. Így aztán a fogyatkozó tagság mellett is gyarapodó összegekkel gyógyítgatja a lelkiismeretét. Eközben a fiatalok lényegében menekülnek, és kínjukban új szervezetekkel aprózzák a solymászok egykor egy közösségbe tartozó tagságát. A fiatal vadászok ügye pedig amúgy is a gyengénk.

Tanulság?! Vigyázni kell tehát, hogy az a bizalom kinek a kezébe kerül, mert óriási károkat lehet ezzel okozni. Akaratlanul is.

Még egy közepesen civilizált országban is két dolog történhet ilyenkor. Prágay István sűrű bocsánatkérések közepette lemond, az egész bandájával együtt, vagy elzavarják őket. De úgy ám hogy a lábuk nem éri a földet!

Nem indokolatlan arra készülni, hogy ez nem fog megtörténni. Ebben az esetben a Magyar Solymász Egyesület tagsága nehéz helyzetbe kerül. Vagy egy rendkívüli közgyűlésen visszahívják az elnököt, és kinevezik, akit a legközelebb találnak az utcán – mert azzal is jobban járnak – vagy ha nem, akkor rájuk sül, hogy Prágay úrral és az ő undorító stílusával különösebb bajuk nincs. Az pedig tovább tetézi a bajokat, ha még egy etikai eljárás sem indul ellene, miközben nevetséges indokokkal ez tömegével történt meg másokkal szemben a közelmúltban.

Azért valljuk be: ez a „homoki niggerezés” – egyéb szófordulatokról nem is beszélve – nem túlságosan jó szlogen, amikor a világ arab solymászait várja ez a derék ember 2021-ben.

Még valami! Jámbor László úrtól, az OMVK elnökétől kérdezném, akinek a kastélyigazgatója Újvári Tamás: hogyhogy nem Prágay urat és társaságát tartotta idéntől a minőségi előrelépésnek a Gödöllői vadásznapon, hogy – más híján – az én sokszor kifogásolt stílusomat vajon visszasírja-e. Mert be kell, hogy lássák, hogy az ő kegyeltjükhöz képest én egy illemtanárnak is beillenék.

Látják?! Az ilyen dolgok is ránk maradnak. A kérges tenyerű átlag vadászok hasonló problémáival egyetlen vadászlap sem fog foglalkozni. Ebben egészen biztosak lehetnek.