Népi demokrácia, szocialista törvényesség a küldöttközgyűlésen

A tisztújítás hagyományosan a küldöttközgyűlések legunalmasabb aktusa, amin a megjelentek alig várják, hogy túl legyenek. Már azok a megjelentek, akik megjelentek, mert az országos küldöttek majd’ 40%-a ezúttal nem gondolta, hogy meg kellene tisztelnie a vadászkamara idei országos küldöttközgyűlését. Pedig most tényleg történt valami említésre méltó, csak éppen sokaknak nem tűnt fel.

nepi_demokracia.jpg

Valakik ugyanis úgy láttak jónak, hogy Varga Gyulával, a SEFAG Zrt. vadászati ágazatvezetőjével szemben Pechtol Lajost, a Fejér Megyei Vadászkamara titkárát, Pechtol János testvéröccsét jelölik a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság élére, a lemondott Király István helyett. Ezzel csak egy a bibi:

a Vadászkamarai törvény szerint a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság elnöke automatikusan tagja lesz az OMVK országos elnökségének is, hiszen a 10. § értelmében az elnökség tagjai: az elnök, az alelnökök, a főtitkár, a vadvédelmi és vadgazdálkodási bizottság elnöke és a területi szervek elnökei.

Csakhogy a Vadászkamarai törvény 19.§ (3) bekezdésének értelmében „az országos szervezet elnökségének, a területi és az országos etikai bizottságnak, továbbá a felügyelőbizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói”. (Ezt egyébként a vadászkamarai törvényen kívül a kamara Alapszabálya is tartalmazza.)

A Polgári Törvénykönyv alapján pedig közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Száz szónak is egy a vége: a küldöttközgyűlés törvénysértő módon fogadott el egy jelölést, és bocsátotta szavazásra, mintha mi se történt volna. Namármost, a következő esetek egyike foroghat fenn:

  • Sem Pechtol Lajos, sem az őt jelölők, sem a jelenlévő küldöttek, sem a jelölőbizottság jeles tagjai, sem az ülést vezető Jámbor László elnök úr, sem a máskülönben igen naprakész tudással rendelkező Dr. Székely István, sem a Felügyelő Bizottság jelen lévő elnöke, Imre János nem ismerik eléggé a vadászkamarai törvényt és a kamara alapszabályát.
  • Pechtol Lajos ugyan tényleg Pechtol János testvére, de Pechtol Lajos bizottsági elnöknek történő megválasztása esetén Pechtol János nyomban lemondott volna a főtitkári posztról, hogy a kamara még a látszatát is elkerülje a jogsértésnek.
  • Senki nem tudta, hogy Pechtol Lajos és Pechtol János testvérek.
  • Igazából mindenki tudta, hogy itt törvény- és alapszabálysértés készül, de úgy voltak vele, hogy úgysem veszi észre senki.

És végül ezt se zárjuk ki:

  • Pechtol Lajos igazából nem is Pechtol János főtitkár közeli hozzátartozója, ezért bátran lehetnének mindketten az Országos Elnökség megbecsült tagjai.

A helyes megfejtéseket kommentben várjuk.

A Szél-Varga cserével és Szekrényes Tamás taggá választásával egyébként a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság kilenc tagja közül már öten is állami kötődésűek, akik bizonyára kiváló szakemberek a maguk területén, azonban „állami alkalmazottak esetében gyakran más érdekek érvényesülését is szem előtt kell tartani” – ahogyan azt a bizottságot megbízott elnökként vezető Szél István egyedülállóan nyíltan és becsületesen megfogalmazta. (Mondott más érdekességet is, meg is írtuk). Tekintettel arra, hogy Csongrád (!) megyében dolgozik a vadászati hatóság vezetőjeként, bizonyára sokat tud az „egyéb érdekekről”, hajlamosak is vagyunk hinni neki…

Röviden összefoglalva: a legfontosabb bizottság elnöki posztjára ketten pályáztak. Egyikük jelölése nem volt szerencsés, a másikuk jelölése nem volt törvényes. Gratulálunk az elnökségnek az egyik, a küldötteknek a másik jelölthöz! A tagság pedig törheti a fejét, hogy miféle érdekvédelmet várhat tőlük. Nem a jelöltektől, az elnökségtől és a küldöttektől. Ha pedig eljutottunk odáig, hogy bólogatójános küldöttektől nem várhatunk érdemi képviseletet, akkor gondolkodjunk azon, hogyan lehetne ezt másképp csinálni, úgy, hogy a küldötti tisztség, ilyen módon a köldöttközgyűlés által hozott döntések legitimitása megkérdőjelezhetetlen legyen, a következőket javasolnám:

  • Küldött csak az lehessen, aki valóban az akar lenni, és ennek érdekében hajlandó megfelelő számú támogató aláírást összegyűjteni.
  • A küldöttek megválasztása során szakítani kell a „listás” szavazás gyakorlatával.
  • Az országos és megyei küldöttek elérhetőségeit legyen kötelező közzétenni a megyei kamarák honlapján. Legyen kötelező meghatározott időnként fogadóórát tartaniuk.
  • Hivatásos vadász küldött csak hivatásos vadász lehessen. Egy állami erdészet vezérigazgatója lett légyen bármilyen felkészült és tisztességes, nem szembesül nap mint nap testközelből a „hétköznapi” hivatásos vadászok gondjával-bajával.

Szerintem így. És Önök szerint?