Koncz Gábor egy fél etikai vétséget már elkövetett. Néhány hónapja ez még egyértelműen etikai vétség is lett volna. Tette nagyközönség előtt, élő adásban, határozottan. Nem szoktunk spekulálni, gyanúsítgatni, most sem tesszük: ez ténykérdés. Mi következik ebből? Nem... nem az. Hanem hogy ő lett a „Vadászat nagykövete”, tapsvihar közepette, a legnagyobb éves vadászati rendezvényen. Úgyhogy kénytelenek vagyunk rendhagyó módon már megint ezzel a szerencsétlen vadászkamarával foglalkozni. (Nyugi, fiúk odaát, csak a konkrét ügy kapcsán, nem rendszerszinten.)

Tisztelt Vadásztárs, tudd: Koncz Gábor színművész a te nagyköveted is. Téged is képvisel, méghozzá az érdekképviseleted, az OMVK jóvoltából: az országos vadásznapon vehette át a Vadászat Nagykövete oklevelet (akármit is jelent ez). Igen: Koncz Gábor, az éjjellátózás elkötelezett híve, aki néhány éve élő egyenes adásban győzködte a szép(?)emlékű Bitay Márton államtitkárt, hogy engedélyezzék ezeket az eszközöket. 5.10’-től (de az egész beszélgetés megéri azt a néhány percet):

Ez még nem a csattanója a poénnak. A csattanó az, hogy az OMVK – tudjátok, amelyik titeket képviselve „kinevezte” Koncz Gábort – azt írja a Etikai Kódexében, a III. fejezet 1.7 pontjában:

„Éjjellátó berendezést, hőkamerát, elektronikus akusztikus eszközt, illetőleg a vad megtévesztésére alkalmas anyagokat, azaz a modern technika képességpótló eszközeit az igazvadász nem alkalmazza. A vad természet adta képességeivel a vadász csak saját képességeit, illetve az emberi kitartást, szívósságot és akaraterőt állítja szembe.”

 És akkor nézzük a kamara Etikai szabályzatát, 3. § c):

„Vadászetikai vétséget követ el az a vadász, aki az Országos Magyar Vadászkamara országos testületi szervei által elfogadott vadászattal kapcsolatos szabályzatokat, illetve határozatokat nem tartja meg, továbbá az Országos Magyar Vadászkamara által elfogadott Etikai Kódex szabályaival ismételten és szándékosan szembehelyezkedő magatartást tanúsít.”

(Az „ismételten” szó az utolsó mondatba a Szabályzat legutóbbi, idei májusi módosításakor került be.)

 Megyünk tovább, etikai szabályzat, 4. § 5):

„Amennyiben az etikai eljárásra kizárólag az eljárás alá vont Etikai Kódex szabályait sértő magatartása miatt került sor, akkor vele szemben csak a 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott megrovásbüntetés alkalmazható.”

Nem találtunk egyéb megszólalást Koncz Gábortól, ahol kampányolt volna az éjjellátók mellett (még), ezért egyelőre nincs szó „ismételten szembehelyezkedő magatartásról”, és nem is kezdeményezünk etikai eljárást, hiszen nyilvánvaló eredménye lenne. Máskülönben igenis elvárnánk a kamarától a következetességet és a saját szabályaik betartását. Hiszen ezt várják tőlünk is! De „vadászat nagykövete”?! Azt már megszoktuk, hogy a kamara nem járja körbe, kit emel piedesztálra. Viszont így, hogy ismét segítettünk tisztán látni, elvárhatónak tartjuk a fent leírtak alapján, hogy a kamara visszavonja ezt a „nagyköveti kinevezést”. Mivel tudjuk, hogy továbbra is asztali olvasmány vagyunk a kamarai berkekben, javasoljuk: Laci, Peti, többiek! Fontoljátok meg. A nagyság ismérve, ha beismerjük, hogy hibáztunk. Ha most beismeritek, azzal kihúztok egy szöget az erkölcsi koporsótokból, ígérjük, hogy elismerő posztot írunk.

Ja, amúgy van tovább! Koncz Gábor igen jól fekhet ott, ahol fekszik, mert a vadásznapon nem csak egyszer nyalták körbe. Ugyanazt a kitüntetést kapta meg Semjén Zsolttól, az OMVV elnökétől, amit tavalyelőtt (figyelem!) Semjén Zsolt vehetett át őtőle: a Magyar Természeti Vadászati Örökségért érdemkeresztet. (Idén pedig ezt a kitüntetést Konczcal együtt kapta meg Bodrogi Gyula, aki meg már augusztus óta nagykövet, vagy mi. Tudjuk, nehéz követni…) Hogy mivel lehet kiérdemelni ezt a plecsnit, azt a jó ég se tudja, mert sehol nincs róla információ. Azt tudjuk, hogy Semjén úr mivel érdemelte ki, és feltételezzük, milyen körülmények között: meg is írtuk. Így van összehasonlítási alapunk, mivel azt is tudjuk, miért kapta idén Koncz és Bodrogi az Agrárminisztériumtól, az OMVV-től, az OMVK-tól (mert a nagykövetség mit sem ér magában) és a Koncz kitüntetéséhez való asszisztálással kiválóan bemutatkozó „megújult” Nimród Vadászújságtól:

„Életútjuk és munkásságuk során nem csak a színészi, művészi pályán alkottak maradandót és kapták meg a legmagasabb szakmai elismeréseket, hanem mint vadászok rendkívül sokat tettek a magyar vadászati kultúra és hagyományok ápolásáért, a magyar vadászati kultúra értékeinek megőrzéséért, a vadászat népszerűsítéséért és elfogadtatásáért. Mindketten szenvedélyes vadászok, akik a vadászat írott és íratlan szabályainak betartásával, példamutató vadászmagatartásukkal kiérdemelték a vadásztársadalom elismerését és megbecsülését.”

Szóval ha az éjjellátós megszállottságról nem veszünk tudomást, akkor is érthetetlen: mi indokolja, hogy Koncz Gábort Semjén Zsolttal és Bodrogi Gyulával egy lapon emlegessék…? Még úgy is, hogy Semjén úr önként válik részévé a vadászati kitüntetési cirkusznak, Gyuszi bácsit meg mint színészt nagyon szeretjük, de  öltözhetett volna az alkalomhoz illően, és ha már a vadászati kultúra értékeinek megőrzéséért kapta a kitűzőt, a rejtőmintás baseball sapkát is levehette volna…

forrás