Egy évvel ezelőtt arra jutottunk, hogy igen alázatosan tudomásul vesszük, miszerint a magyar vadásztársadalom – a jelenlegi kamarai élet tekintetében – elfogadó, vagy talán inkább sokszor szófogadó. Érnünk kell még, és mi ezt kivárjuk. De most különleges időket élünk, ezért mi is teszünk egy kis kivételt.

Ahogy ezt megszokhatták tőlünk, független és méltányos magatartást tanúsítva szeretnénk beavatkozni a vadásztársadalmat mélyen érintő járványügyi helyzet körül kialakult tájékoztatásba. Az alábbiakban közöljük az OMVK intézkedési javaslatait, melyeket Bajdik Péter főtitkár aláírásával az Agrárminisztérium számára küldtek el, az országos főállatorvosnak és helyettes államtitkárnak, Bognár Lajosnak. A legtöbb ágazati érdekképviselet rendszeresen tájékoztatja a sajtót, illetve a tagjait a javaslatairól, így ez a lehetőség a magyar vadásztársadalmat is megilleti. Ha már a kamara ezt elsumákolta, lecsúszott erről, rajtunk keresztül mindenki megismerheti a javaslatokat. Ezeket mi magunk is kifejezetten jónak tartjuk, és támogatjuk az abban foglaltakat. Meg kell mondjam, régen láttunk ilyen alapos összefoglalót ettől a szervezettől.

Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr!

Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Vadászkamara) köszönettel megkapta dr. Nagy István miniszter úr 2020. március 17-én kelt levelét, amelyben a koronavírus járvány és az ezzel kapcsolatos intézkedések okozta ágazati problémák és megoldási javaslatok összegyűjtését kéri. Miniszter Úr megkereséséből azt az információt azonosítottuk, hogy Helyettes Államtitkár Úrhoz kell fordulnunk, amennyiben ágazati problémákra és esetleges megoldási javaslatokra akarunk rávilágítani, természetesen az ágazatot felügyelő illetékes államtitkár, Zambó Péter úr egyidejű megkeresése mellett.

Szeretném előre bocsátani, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy jelen veszélyhelyzetben a legfontosabb az egészség megőrzése, az emberéletek mentése, ugyanakkor ahogy Magyarország Kormánya a járvány miatt összeomló gazdaság újraindítása érdekében is tesz azonnali intézkedéseket, úgy a saját ágazatunk, az abban dolgozók és családjaik egzisztenciájának érdekében kötelességünk a közös gondolkodás, az ágazatot érő károk felmérése és mentő javaslatok megfogalmazása.

A javaslatok, mint azzal Helyettes Államtitkár Úr is nyilvánvalóan tisztában van, nem a vadászok közösségének vadászati lehetőségeinek fenntartását célozzák, hanem olyan ágazati és társadalmi igények szolgálatát tűzik ki célul, mely nélkül egyes ágazatok (erdő- és mezőgazdálkodás, természetvédelem, stb.) helyi szinten ellehetetlenülhetnek. A vadgazdálkodási ágazat, az ország más gazdálkodási formáihoz hasonlóan, a kialakult koronavírus járványügyi helyzet kapcsán bajba került és olyan problémák előtt áll, melyek kezelése nélkül rendkívüli nehézségek jöhetnek mind a vadgazdálkodási-, mind a kapcsolódó ágazatok vonatkozásában. A vadgazdálkodás, mint az köztudott, nemcsak vadászati tevékenységből án, hanem olyan munkák ellátásának összessége, mely a vadállománnyal való tartamos gazdálkodást, fenntartható természeti erőforrás használatot feltételez. A vadászok, vadászatra jogosultak vonatkozásában olyan ágazati problémákat látunk kirajzolódni, melyek egyenként is, de összességében biztosan veszélyeztetik azt a vadgazdálkodási modellt, mely az elmúlt évtizedekben kialakult Magyarországon. Amennyiben az intenzív gazdálkodást megkövetelő ágazatunk alapjaiban szenved el nehezen helyrehozható károkat, akkor a társágazatokra kifejtett hatása jóval nagyobbá, szinte felbecsülhetetlen mértékűvé válhat.

Meggyőződésünk, hogy az ágazati problémák becslését, az általános negatív gazdasági jelenségek ágazatunkra történő kivetítését folyamatosan pontosítani szükséges. Meglátásunk szerint a rendelkezésre álló infrastruktúra segítségével fel lehet mérni a jelenlegi és várható állapotokat, majd ezek elemzésével pontosan behatárolható azoknak az intézkedéseknek a köre, melyek megoldást jelenthetnek a kialakult helyzetekre. Azt gondoljuk, hogy az Agrárminisztérium fenntartásában működő Országos Vadgazdálkodási Adattár adathalmazainak elemzésével, valamint szintén az Agrárminisztérium keretében működő táj egységi fővadászi hálózat – akik a tájegységükben működő vadgazdálkodási egységekkel napi kapcsolatban állnak – közreműködésével a vadgazdálkodásra is kivetített problémák akár vadgazdálkodási egységenként, tájegységenként, tájakra lebontva és országos viszonylatban is pontosabban meghatározhatók. Ehhez az ágazati munkához szeretne a Vadászkamara is hozzájárulni és segíteni, amiben csak lehet.

Az elmúlt hetekben a Vadászkamara Központi Szervezetéhez és Területi Szervezeteihez is rengeteg megkeresés érkezett be a járványhelyzet várható súlyos nehézségeivel kapcsolatban. Ezek összegyűjtése és a problémák minél teljesebb feltárása érdekében megkérdeztük a Területi Szervezeteinknél dolgozó szakembereket, valamint felhívással fordultunk az egész vadásztársadalom felé.

A beérkező jelentős számú felvetést összesítve a járványügyi veszélyhelyzet kapcsán az alábbi problémák körvonalazódnak, melyek ágazati szinten is kérdéseket vetnek fel. Az ágazati nehézségek enyhítésére a Vadászkamara javaslatait a problémafelvetés alatt tesszük meg.

 

1. Külföldi (és részben belföldi) bérvadászok elmaradása

Elsődlegesen az őzbak vadászata tekintetében jelent akkut problémát. Éves szinten a teljes bérvadászati tevékenység mintegy 10 milliárd forint bevételt jelent az ágazatnak, melyből az őzbak vadásztatás – a vadfaj népszerűsége és a hazai jelentős és kiemelkedő minőségű állomány miatt – aránya meghatározó súlyú. Az őzbakok jelentős része az április 15-én kezdődő idény első néhány hetében kerül hasznosításra, mivel az őz egyik legfőbb élőhelyét jelentő mezőgazdasági területek vegetációja ekkor teszi lehetővé az eredményes vadászatot. Az őzbak és azon belül is főleg a nagy értéket képviselő, erős trófeájú bakok vadászatát jelentős részben külföldi vendégvadászok részére értékesítették a vadászatra jogosultak, az elmúlt években a teljes teríték mintegy 4o %-át ők ejtették el. A jelenlegi járványhelyzet mellett azonban a külföldi vadászok az utazási korlátozások miatt elálltak az előre lefoglalt vadászataiktól (A Vadászkamara hatósági feladatként állítja ki a külföldről érkező vadászok részére a vadászati engedélyeket, ezért pontos információval rendelkezünk ezen a téren). A vadászatra jogosultak – minthogy az őz hazánk szinte minden vadászterületén jelen van – jelentős hányada komoly bevételkiesést szenved el, a kisebb erdősültségű, apróvadas jellegű területek esetében pedig az egyik fő bevételi forrás esik ki. A külföldi bérvadászok elmaradása a vadászathoz kapcsolódó szolgáltatások (pl. vadászházi szállás és ellátás, kisérés) jelentette bevétel kiesése miatt is érzékeny veszteség az ágazatban. Csak a külföldiek kiesése az őzbakvadászat kapcsán a vadászatra jogosultak által nyújtott szolgáltatások tekintetében országosan évi 800 millió forint elmaradt bevételt jelent.

Javaslat:

- Hivatásos vadászok foglalkoztatásához kapcsolódó járulékok (munkáltatói és munkavállalói adóterhek) turisztikai ágazatban már elfogadott elengedése 2020. december 31-ig.

Azt a Vadászkamara és a vadászok is belátják, hogy a külföldi vendégek, bérvadászok pótlása lehetetlen, ugyanakkor az állam oly módon tudja segíteni a vadászatra jogosultakat, hogy egyéb anyagai terheiket csökkenti. Ezzel elősegítheti a vadászatra jogosultak „talpon maradását", ennek hiányában társaságok mehetnek csődbe, hivatásos vadászok veszíthetik el munkájukat. Ilyen szempontból adott vadászatra jogosult semmiben sem különbözik a turisztikai ágazat szereplőitől a vendégek távolmaradása pontosan ugyanolyan kilátástalan helyzetet teremt számára (munkavállalói számára), mint egy szálloda vagy étterem számára a távol maradó vendégkör.

 -  a bérvadászat, a vadászati szolgáltatások általános forgalmi adójának 5 %-ra csökkentése

Ezen gazdasági intézkedés szintén mentőövet adhat a vadászatra jogosultak számára, különösen a belföldi piac élénkítése kapcsán. Az elmaradó külföldi vendégkör és az ezáltal eltűnő bevétel részleges visszapótlását és a belföldi bérvadászati piac élénkítését jelentené, ha az ágazat ezen vonatkozásában Áfa csökkentésre kerülhetne sor. A vadászati szolgáltatások áfa tartalma nemzetgazdasági szinten kevésbé meghatározó bevétel, ugyanakkor csökkentésével élénkül a belföldi piac, amely így a hazai kereslet élénkítése kapcsán juttatná többlet bevételhez a vadászatra jogosultakat, a krízishelyzet elmúlásával a szomszédos országokhoz képest ágazatunk versenyképesebb lesz.

 

2. Vadhús értékesítésében jelentkező problémák

A vadászatra jogosultak lőtt vad értékesítésből származó bevétele a 2011. évi jogszabály módosítást követően meghatározóvá vált. A hazánkban értékesített mintegy 10 ezer tonna vadhús jelentős része exportra kerül, sőt sok esetben már a feldolgozás is külföldi húsfeldolgozó üzemekben történik. Ezek az üzemek a koronavírus járványnak köszönhetően csökkent kapacitással működnek vagy leálltak, ezért több hazánkban működő lőttvad kereskedő cég nem, vagy csak a vadászatra jogosult számára kedvezőtlenebb feltételek mellett (alacsonyabb ár, későbbi fizetés) veszi át a lőtt vadat.

Javaslat:

- a vadhús és a belőle készülő termékek általános forgalmi adójának 5 %-ra csökkentése

Hosszú évek óta húzódó ágazati probléma, hatása az előző pontban megfogalmazottakkal analóg. Az intézkedés a belföldi piacra képes terelni a meglőtt vadat, így jelentős mennyiségű, különösen értékes vadhús jelenhetne meg a hazai élelmiszerpiacon, ennek jelentősége ebben a helyzetben különösen értékes. Így a vadászatra jogosultak anyagi nehézségei könnyebben orvosolhatók lennének és fenn lehetne tartani fizetőképességüket. Fontos az intézkedés kapcsán, a vadhúsfelvásárlók és forgalmazók az így keletkező kedvezményt ne a saját hasznukként érvényesítsék, hanem a végfelhasználóknál jelentkezzen az árcsökkenés, mert csak így ösztönözhető a vadhúsfogyasztás.

 

3. A vadászatra jogosultak fizetési kötelezettségeiket nem fogják tudni teljesíteni

A fenti két pontban foglalt bevételkiesésekből (bérvadászat, vadhús) kifolyólag több társaságnak, vadászatra jogosultnak is különböző fizetési gondjai adódhatnak. Ilyen lehet például a haszonbérleti díjak fizetése, a vadgazdálkodási törvényben előírt vadkáralap feltöltése vagy önmagában a vadkárok térítése az agrárgazdálkodók felé. Fentiek alapján indokoltnak tűnik, ha az Agrárminisztérium kedvező intézkedések bevezetésével tud segíteni az ágazaton.

Javaslat:

- a vadkáralap feltöltését az idei évben mellőzni, hatályon kívül helyezni

A vadkáralap feltöltésének jogalkotói célja az volt, hogy az agrárgazdálkodók felé biztonságot jelentsen az előző évi vadkárok összegéből számolt alap a vadkárok tényleges kifizetésére, ezzel biztonságot nyújtva a termelő vadkárigénye felé. Ez a fajta biztonság a koronavírus és hatásai miatt alapvetően lehetetlenült el, az 1-2. pontokban megfogalmazottak alapján, ráadásul az ott leírt anyagi veszteségek, finanszírozási problémák pont abban az időszakban jelentkeznek és hatásaikat is akkor éreztetik, amikor a vadkáralap képzése is indokolt. Erre való figyelemmel kérjük, hogy a vadkáralap képzésének kötelezettsége kerüljön felfüggesztésre ebben az évben, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a vadászatra jogosult a neki felróható esetekben nem állna helyt a kárért, de elkerülhető lenne, hogy akár feleslegesen is pénzt különítsen el külön számlára, amikor a fentiek szerint egyébként is anyagi nehézségei vannak.

- a vadászati jog után járó haszonbérleti díjak megfizetésének átütemezése

Javaslatunk lényege, hogy a vadászatra jogosultak kapjanak lehetőséget arra, hogy a járványügyi helyzetre tekintettel az idei év vadászati jog után járó haszonbérleti díjai az esedékességet követő évben kerüljenek megfizetésre a földtulajdonosi közösségek felé. Ennek indoka egyrészt, hogy legtöbbször a haszonbérleti díjat nem is konkrétan a földtulajdonosok kapják meg, hanem marad a földtulajdonosi közösségek számláján és abból például útkarbantartást, vízelvezetést szolgáló tevékenységek kerülnek finanszírozásra, melyek nem mérhetők a vadászatra jogosultak fennmaradásának jelentőségéhez. Másrészt a földtulajdonos haszonbérleti díj igénye pont a járványügyi helyzet miatt nehezen érvényesíthető (nem tudja azt személyesen igényelni), másrészt a díjak mértéke személyre vetítve csekély, míg a vadászatra jogosultnak a fizetőképességet jelentheti.

a vadászati jog után járó állami haszonbérleti díjak megfizetésének elengedése

Javasoljuk fentieken túl, hogy az állami vagyont jelentő földek vonatkozásában az állami vagyont kezelő szervezetek (pl.: NFK, MNV ZRT., 22 erdészeti társaság, 10 nemzeti park igazgatóság és más állami vagyonkezelők, tulajdonosi joggyakorlók) az idei évre vonatkozóan mondjanak le a vadászati jogból származó bevételeikről annak érdekében, hogy a vadászatra jogosultak finanszírozási nehézségeit tompítani tudják. A vagyonkezelők oldaláról ezen összegek a gazdálkodásukat nem meghatározó tényezők, több vadásztársaságnak azonban a talpon maradást jelenthetik.

 

4. A hivatásos vadászok veszélybe kerülő egzisztenciája a vadászatra jogosultak bevételkiesése miatt

Az 1.-2. pontban vázolt bevételkiesések miatt, valamint a 3. pontban foglaltak elvetése esetén a vadászatra jogosultak adott esetben kénytelenek lesznek kényszerű intézkedések meghozatalára, mely elsősorban a kötelezően alkalmazandó hivatásos vadászok alkalmazásában jelentkezhet. Több visszajelzés alapján látható, hogy a vadászatra jogosultak a hivatásos vadászok – jellemzően eddig sem túl magas – munkabérét és juttatásait csökkenteni tervezik, vagy akár el is bocsátják őket. Az előre vetített gazdasági nehézségek hatására lesznek olyan vadgazdálkodók, akik csődöt jelentenek, amivel szintén megszűnik az általa alkalmazott hivatásos vadászok munkahelye. Vadgazdálkodásunk elismertsége nagyrészt a vadászterületeken dolgozó hivatásos vadászoknak köszönhető, ezért a Vadászkamara kötelességének tartja a munkahelyeik érdekében az ágazati döntéshozóknak jelezni a várható hatásokat és a lehető összes fórumon eljárni munkahelyük megtartása érdekében.

Javaslat:

- hivatásos vadász elbocsátásának tilalma

Álláspontunk szerint a jelen helyzeten a korábban közölt gazdasági segítségen túl, azzal szorosan kapcsolt módon fontos lehet a hivatásos vadászok munkahelyének megóvása jogi eszközökkel is. Hazánkban mintegy 3000 hivatásos vadász teljesít szolgálatot, akik a vadgazdálkodási munka letéteményesei, hiányukban mind az állományhasznosítás, mind a szakszerű vadgazdálkodás ellehetetlenül, csakúgy mint a hatékony állategészségügyi intézkedések például az ASP kapcsán. Erre tekintettel javasoljuk, hogy a jelen helyzetben, a veszélyhelyzet ideje alatt jogszabályban tiltott legyen a hivatásos vadászt elbocsátani, fizetését, járandóságát, költségtérítését csökkenteni.

Amennyiben a javaslat a fenti tartalommal kivitelezhetetlen, úgy javasoljuk a vadászatra jogosult hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó feltételeit szigorítani oly módon, hogy a vadászatra jogosult ne tudjon hosszú hónapokig a jogszabályokban előírt hivatásos vadászok alkalmazásának kötelezettségei alól kibújni, összességében ne álljon érdekében elbocsátani a jelenleg alkalmazott hivatásos vadászt. (pl.: Kizárólag akkor bocsáthasson el hivatásos vadászt, ha már megvan, hogy ki az, aki a vadgazdálkodási munkákat ellátja a jövőben, megvan az utódja.)

 

5. A vadászok mozgásának akadályoztatása a lehetséges szigorúbb járványügyi intézkedések miatt

A járványügyi helyzet miatt már most is lakhelyelhagyási korlátozások érintik a lakosságot, mely álláspontunk szerint a vadgazdálkodási ágazatra és a vadászatra még nem vonatkozik teljes mértékben, ugyanakkor a későbbiekben szükségessé válhat Magyarországon is még szigorúbb lakhelyelhagyási korlátozások bevezetése, amely a vadászok mozgását és ezáltal vadászati tevékenységét is akadályozhatja, kellő körültekintés nélkül azt el is lehetetleníti.

Fentiek teljesen lehetetlenné tehetik a vadászatra jogosultak vadgazdálkodási, vadállomány-szabályozási tevékenységét, másrészt azért jelentene különösen komoly problémát, mivel így a mezőgazdasági és erdészeti vadkárok elhárítására és az ASP kapcsán bevezetett járványvédelmi intézkedések végrehajtására korlátozott vagy semmilyen lehetőségük sem lesz sem a vadászatra jogosultaknak, sem pedig a vadászoknak. Mindkét téma vonatkozásában a tavaszi, nyár eleji időszak intenzív feladatvégzéssel jár.

Javaslat:

- a mezőgazdasági és erdészeti tevékenység mellett a vadgazdálkodási tevékenységet, az egyéni szabadidős sporttevékenység mellett a vadászati tevékenységet is nevesíteni szükséges a jövőben a lakóhely elhagyás alapos indokai között.

A vadgazdálkodási, vadászati tevékenység kiemelése több ágazatot is szorosan érint. A Vadászkamara álláspontja szerint pont a fenti témák (vadkárelhárítás, ASP járványügyi előírások) olyan nemzetgazdasági szempontból jelentős ügyek, melyek kapcsán kivételt kell képezzen a jövőben is a vadászati tevékenység a lakhelyelhagyási korlátozások alól. A kifejezett nevesítés ráadásul egyértelműbb helyzetet teremtene a vadászati, vadgazdálkodási ágazatban szerepet vállalók számára, egyszerűbb lenne az előírások értelmezése is.

Erre vonatkozóan kérjük az Agrárminisztériumot, hogy a Kormány várható, következő rendelkezései között képviselje a vadgazdálkodási ágazatot, mert komoly, helyenként fenntarthatatlan ökológiai és ökonómiai problémákhoz vezet, ha a vadászat a lakhelyelhagyási korlátozások alá fog esni. Kérjük tehát, hogy az Agrárminisztérium az előírások megfogalmazásánál a személyes kontaktusok minimalizálását célzó általános szabályok betartása mellett a mezőgazdasági és erdészeti ágazathoz hasonlóan a vadgazdálkodási, a sport- és szabadidős tevékenységhez hasonlóan pedig a vadászat bekerülését támogassa.

 

6. A tenyésztett apróvad előállításának és nevelésének várható csökkenése, vadászatának biztosítása

A jelentősen megfogyatkozott természetes apróvadállomány miatt, különösen a fácán és a fogoly esetében évtizedek óta jelentős szerepe van a törzsállomány pótlása és a vadászati lehetőségek növelése érdekében végzett mesterséges nevelésnek és kibocsátásnak. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár nyilvántartása szerint az elmúlt vadászati évben közel 700 ezer apróvad került kibocsátásra Magyarország vadászterületein. A mesterséges apróvad nevelés is előreláthatóan jelentősen lecsökken, ezzel a vadászatra jogosultak mellett a tenyésztéssel foglalkozó vállalkozások is nehéz helyzetbe kerülnek.

Javaslat:

- az élővad általános forgalmi adójának 5 %-ra történő csökkentése

Fentiekre tekintettel a problémára részleges megoldást nyújthat az élővad Áfa fának csökkentése, mivel így a vadászatra jogosult kockázatát lehet csökkenteni. Az intézkedés kizárólag az alábbi, szintén 6. ponthoz kapcsolódó javaslatokkal együtt képes pozitív hatást elérni.

- a jövőben is folyamatosan biztosítani szükséges a vadgazdálkodási, vadászati tevékenységet (esetleges szigorúbb lakhelyelhagyási korlátozások esetén is) Ennek alapvető okait már korábban az 5. pont kapcsán tárgyaltuk, ugyanakkor ezen pont vonatkozásában is megkerülhetetlen, mivel a vadászatra jogosultak ezidőtájt kötötték le azon mennyiségeket, melyeket a jövőben nevelni, illetve vadászati szempontból kihelyezni, értékesíteni szándékoznak. A jövőben gondoskodniuk szükséges a megvásárolt állatállományról (vadgazdálkodási tevékenység), illetve biztosítani szükséges az értékesítési lehetőséget (vadászati tevékenység).

- a bérvadászat, a vadászati szolgáltatások általános forgalmi adójának 5 %-ra csökkentése

Erre vonatkozóan az 1. pontban megfogalmazottakat tartjuk fenn, kiegészítve azzal, hogy természetesen a nevelt apróvad vonatkozásában ez az intézkedés ugyanazon jelentőséggel bír, mint az ágazat más szegmenseiben és megtarthatja azon vadászatra jogosultak fizetőképességét, melyek komoly összegben ruháztak be apróvadnevelésbe.

 

7. A vadgazdálkodási tervektől való elmaradás

A koronavírus vadgazdálkodási ágazatra gyakorolt súlyos negatív hatása várhatóan nem fog véget érni a járványügyi korlátozások enyhítésével, feloldásával sem, bár még ezekről egyelőre egyáltalán nem is beszélhetünk. A legtöbb külföldi vadászvendég a járvánnyal különösen érintett országokból, így Ausztriából, Olaszországból, Németországból és Spanyolországból érkezik hazánkba. Az ezekben az országokban várható hosszabb távú gazdasági problémák valószínűleg jelentősen visszavetík majd a magyarországi vadászati lehetőségek iránti keresletet. Ennek következtében, valamint, ha lakhelyelhagyás alapos indokai között nem szerepel a vadászat, a vadászatra jogosultak és a vadászok nem vagy nem olyan mértékben lesznek képesek a vadgazdálkodási terveiket teljesíteni, mint az számukra előírás.

Az élővad kereskedelem – így különösen az élő mezei nyúl értékesítése –szempontjából még rosszabbak a kilátások, mivel a hazánkban befogott mezei nyúl döntő része a koronavírus járványtól leginkább sújtott Olaszországba került exportra. Az élő mezei nyúl értékesítésével kapcsolatban várható problémát még súlyosabbá teszi, hogy jelentős részben ugyanazokat az apróvadas jellegű területen gazdálkodó vadászatra jogosultakat érintheti, mint az őzbakvadászatból eredő bevételkiesés.

Javaslat:

- a 2020/2021. vadászati évben a nagyvad hasznosítási tervek nem teljesítése miatt kiszabott szankciók felfüggesztése Amennyiben a koronavírus járványvédelmi intézkedései miatt a vadgazdálkodási tevékenység korlátozások alá esik a jövőben nem lesz lehetséges a 2020/2021. vadászati évben a nagyvad hasznosítási tervek teljesítése. A problémát részlegesen kezelheti az 5. pontra adott javaslat (vadgazdálkodási, vadászati tevékenységek folyamatos engedélyezése), ugyanakkor még ebben az esetben is csak részleges hasznosítási számokat fognak tudni a vadászok teljesíteni, hiszen már most is érezhető, hogy csökkent a társaságoknál a vadászat intenzitása, nem járnak annyian vadászni, mint ezen időszakokban szoktak. Ez egyrészről egy tudatos és jól felfogott cselekvése a vadászoknak, másrészről a tervek teljesítését lehetetlenné fogja tenni, különösen, ha a helyzet hónapokon keresztül fennáll vagy további korlátozások érik a vadgazdálkodási, vadászati tevékenységet.

A szankciók oldalán itt számos szabály van, melyek részletes egyeztetését az érdekképviselettel elengedhetetlennek tartjuk. A szankciók és előírások skálája igen széles: érinti például a vadkárok fizetésével kapcsolatos kötelezettségeket, az ASP kapcsán hozott intézkedéseket és szankciókat, valamint vadgazdálkodási bírság is kiszabható. Kérjük az Agrárminisztériumot, hogy amikor ezen kérdések kezelési irányaira vonatkozó ágazati stratégiát állít össze, keresse a Vadászkamarát, minden szakmai segítséget és támogatást meg fogunk adni a kialakult helyzet kezelése érdekében.

 

8. Gyülekezés, rendezvények tartásának korlátozása

A vadásztársaságok, mint egyesületek a járványhelyzet miatt nem tudnak közgyűléseket összehívni, ezáltal nem tudnak határidőben eleget tenni a beszámolási és költségvetési terv elfogadási kötelezettségeiknek. Javaslat:

- a civil szervezetek beszámolási kötelezettségi határidejének meghosszabbítása

Kérjük az Agrárminisztériumot, hogy ebben a kérdésben szíveskedjen felvenni a kapcsolatot az illetékes államigazgatási szervekkel és jelezni számukra a problémát. Praktikusnak tűnik, ha a fenti beszámolási kötelezettségeket a veszélyhelyzet megszüntetését követően kell majd teljesíteni.

 

9. Trófeabírálat

A jelenleg hatályos jogszabályi környezet a trófeabírálatot kötelezően rendeli el a vadászatra jogosult számára, melyre többnyire a hivatásos vadászok szokták a trófeákat bírálatra beszállítani a vadászati hatósághoz. Javaslat:

- a kötelező trófeabírálat átmeneti szüneteltetése

Indokoltnak tartjuk, ha több hatósági eljáráshoz hasonlóan a trófeabírálati tevékenység is szünetelne. A Vadászkamara álláspontja szerint a veszélyhelyzet végét követően szükséges olyan határnapot megadni, amikor ezen időszak trófeáit be kell mutatni trófeabírálatra.

Előre is köszönöm Helyettes Államtitkár Úrnak és Kollégáinak, hogy munkájukkal segítik a vadgazdálkodási ágazatot. Ezúton is szeretném felajánlani a Vadászkamara folyamatos segítségét és rendelkezésre állását annak érdekében, hogy a problémafelvetések kapcsán a megoldások és azok részletei is kidolgozásra kerüljenek. Korábbi, Agrárminisztériumnak küldött tájékoztatásunk szerint a Vadászkamara átállt a távmunka végzésre, ugyanakkor ha bármiben segíteni tudjuk az ágazat helyzetét, kérem jelezzék, állunk rendelkezésre, ha szükséges videokonferencia vagy más technikai eszköz igénybevételével is. Mint a fentiekben már jeleztem a problémamegoldást a Vadászkamara folyamatos módon képzeli el, így jelen levelem a jelenleg látható problémákat tárja fel, és tesz rájuk megoldási javaslatokat, melyekkel kapcsolatban kérjük szíveskedjenek velünk egyeztetni álláspontjukat.

Problémafelvetéseinket és javaslatainkat nem egyoldalúan kifejezetten csak az ágazatot irányító minisztérium felé fogalmaztuk meg. A vadászok felé is jelezzük az ágazat várható gazdasági hatásait és kérjük őket hogy az egyesületi szabályzatok révén saját erőből is vállaljanak többet az ágazatunkat ért helyzet minél kevesebb sérüléssel járó átvészelése érdekében.

Mondhatjuk, hogy az állami szervek felé a javaslatok kipipálva. Most már csak egy dolog hiányzik. Az arról való tájékoztatás, hogy a kamara a saját költségvetését hogy óhajtja megnyirbálni. Lesznek-e 5,4 millióért kitüntetések idén? Lesz-e az elnökségnek repivadászat, amely szokás abban a percben visszatért, ahogy abbahagytuk a vadásztársak tájékoztatását a blogunkon? Tervezik-e az inaktív bizottságok, szakbizottságok költségvetésének a megnyirbálását? Ha igen, az ebből megspórolt pénzt mire költik? Jó lenne tudni, hogy azok közül a megyei kamarák közül, amik programtöbblet helyett évek óta gyűjtik a pénzt az irodáik hőszigetelésére, és bútorcseréjére azok most ki kívánják-e üríteni a kasszát? Ha igen, akkor hogy támogatják a vadászatra jogosultakat? Ha ezek a kiadások megmaradnak, akkor mi ismét megerősítjük magunkat abban, hogy várni kell, mert még mindig éretlenek vagyunk. 

Glück Balázs