Túl vagyunk a küldöttközgyűlésen. Hogy mi volt, hogyan volt, arról ott a jelentés a kamara honlapján. Elég uncsi. Nem azért, mert hivataloskodó, hanem mert az izgalmas részletek pont kimaradtak. Volt már rá példa, hogy segítettünk a vadászoknak tájékozódni (valamiért Jámbor elnök úr zokon is vette), megtesszük most is. Alább néhány érdekesség.

Nem nagyon domborították ki a honlapon, hogy a közgyűlés majdnem érdektelenségbe fulladt. A 279 küldött közül 145 volt jelen. A határozatképességhez 140 kell. Ja, amúgy ezzel függ össze a háromnegyed órás csúszás, amivel indult a banzáj: a határozatképességhez hiányzó pár embert kellett összefogdosni lasszóval valahonnan.

Jámbor úr büszkén elmondta, hogy az anyagokat, amiket a küldöttek megkaptak postán, szentesítette a szűkített vezetés és az elnökség. Mondta ezt úgy, hogy a helyszínen is osztottak ki lapokat a költségvetés egy új verziójával, amiben több pénz kerül az alapba és az ún. „kiemelt feladatokra”. Erről nyilvánvalóan nem dönthetett az elnökség, sőt amit elutasítottak, lényegében azt szavaztatták meg. Persze ne legyenek kétségeink. Ezt soha szóvá nem fogja tenni senki az elnökség tagjai közül. Bátorságból természetesen.

Lassan már felröhögünk, ha az ifjúsági programról hallunk vagy olvasunk. Tudjátok, ez az, amit Pap Gyula hazug és bukott kamarai alelnöknek kellett volna megcsinálnia, immár másfél éve egy betűt sem láttunk belőle, de közben tízmilliókat költenek erre hivatkozva. Ez a program Jámbor úr szavaival élve „változatlan formában” fut tovább. Kíváncsian várjuk, hogy melyik megyei kamaráknak vásárolnak 2019-ben tízmilliós ingatlanokat úgy, hogy fel sem merül, hogy meg kéne indokolni, mire fel.

Jámbor úr büszkén mondta, hogy amikor felmerült, hogy a kamarai tagdíjat kell emelni 10 000 forinttal, amennyiben a kormányzat nem nyúl a vadászjegyhez, az ő javaslatára az elnökség ezt eleve elutasította. Skizofréniát érzek a levegőben. A Magasles blog októberben megírta, hogy egy elnökségi ülésen felmerült: ha a vadászjegy ára nem duplázódik meg, akkor lesz tagdíjemelés. Ezt Jámbor úr sem tagadta. Írtunk már arról, hogy mit is ér az elnök szava (1, 2, 3.) Ezt is tegyük ugyanarra a polcra.

Valamiért nem olvasható a honlapon, és a költségvetésben is csak „gépkocsi csereként” tüntetik fel, hogy Bajdik főtitkár úr 10 millából kaphat új autót. Volt, aki ezt sérelmezte, és szóvá tette. Jámbor úr meg is válaszolta: a főtitkár sokat utazik, és kényelmesen kell utazni, becsüljük meg a főtitkárt! Mi pedig azt mondjuk: a főtitkár eddig még semmit nem bizonyított, egymillió forintos fizetése pedig épp elég megbecsülés ahhoz, hogy ha már cserélni kell, akkor elég neki egy Suzuki Vitara. Olyan, amilyennel a szakmai igazgatót megdobták tavaly, 6 millió forint értékben.

Mint már tudjuk, lesz plasztik vadászjegy. (Mi már 2016-ban írtuk, hogy kellene, és hogy, hogy nem, akkortájt merült fel először a kamarában is ez a gondolat.) Hogy miért kerül 140 millióba, nem tudjuk, de higgyük el, hogy ez az olcsóbb, mert hát volt több árajánlat. Hogy pontosan mit fog tudni azon kívül, hogy interneten is lehet érvényesíteni, nem tudjuk. Bajdik úr büszkén mondta, hogy nem jelent többletköltséget a tagságnak. Mi azt mondjuk, hogy ez az elvárható minimum, miután a kamara bevételei kétmilliárdra rúgnak, és pont 2019-től a tagság tízezer helyett húszezret fizethet a vadászjegyért…

Bajdik úr elmondta, hogy a plasztikhoz kapcsolódóan lesz elektronikus nyilvántartás. Bajdik úr, Ön szerint most nincs elektronikus nyilvántartás…? Bajdik úr, Ön a vadászkamaránál főtitkár, vagy hol?

Kemenszky Péter somogyi kamarai titkár nem örül a plasztiknak, hiszen hát mi lesz itt, nem is találkoznak a tagsággal, ha mindenki interneten intéz mindent, márpedig fontos a személyes kapcsolat. Figyelem, történelmi pillanat: baromira egyetértünk azzal, amit erre Jámbor úr felelt. Nevezetesen: nagy ám a baj, ha csak ilyenkor találkoznak a tagsággal, találják ki szépen, hogy mivel lehet felkelteni a vadászok érdeklődését a kamara iránt.

Pechtol Szabolcs úr nehezményezte, hogy sok a lóvé a vadgazdálkodási alapban, nem kéne ennyi, mert nem igazolt a hatása, inkább a tagságra kéne fordítani, meg a kamarai kommunikációra, ami szerinte nincs. Eddig egyet is értünk Pechtol Szabolccsal. Ezután viszont Pechtol Szabolcs bohócot csinált magából, ahogy az édesapja, Pechtol Lajos Fejér megyei titkár is nemrég egy titkári értekezleten: elővette azt a baromságot, hogy a vadásztársaságok akkor kapjanak kamarai pénzt, ha tagjai a kamarának, ezért lehessenek pártoló vagy támogató tagok. Ha nem konzultált apával, akkor legközelebb tegye meg. Ha konzultált, akkor nagyobb a gond, mint elsőre tűnik. A kamarának ugyanis csak magánszemély lehet tagja, ahogy ezt apának már alaposan elmagyarázták, amikor ugyanezzel a marhasággal akarta beterelni a vadásztársaságokat a kamarába. Bizonyára most már mindketten begyűjtötték a fekete pontot az OMVV elnökétől. Valószínűleg ez is közrejátszhatott abban, hogy ezután Jámbor úr sokáig és határozottan bizonygatta, milyen fontos az együttműködés az OMVK és az OMVV között. (Igen érdekes lett volna, hogy mit mond minderre Pechtol János, az OMVV ügyvezető elnöke, aki azonban országos kamarai küldött létére nem volt ott a küldöttközgyűlésen… Nagy volt a köd, na.)

Árulkodó és sokat elmond a despotikus állami mentalitásról Jámbor úr mondata, ami azután hagyta el a száját, hogy Kemenszky Péter arról beszélt, hogy a megyéknek van kapcsolata a vadászokkal, nem a központnak. Jámbor úr szerint a megyékkel meg kell értetni, hogy a kamarának vannak megyei szervezetei, és nem azoknak központja. Segítünk értelmezni: Jámbor úr szerint a központ a megyék felett áll és dirigálja őket. Kíváncsiak lennénk a megyék véleményére, akiknek – ezúton is gratulálunk! – sikerült elérniük, hogy a megyei titkárokat csak a megyei küldöttek jóváhagyásával lehessen kirúgni. Miután kezdettől fogva próbálja elvenni a megyék önállóságát, ezután Jámbor úrnak át kéne gondolnia, hogy kinek van kije. (Emlékezetes: a titkárok védelme azután merült fel, hogy Pechtol János korábbi kamarai főtitkárt tavaly Jámbor úr egyszemélyben rúgta ki a kamara központjából, ezzel megítélésünk szerint hűtlen kezelést elkövetve.)

Végezetül: értem én, hogy kell csúsztatni, de ésszel kéne: ha 150 tanú van valamire, akkor nem frankó – ahogy Bajdik úr is tette a Balázsék kapcsán – fullba tolni a kretént. A kamarai honlapon olvasom: „A küldöttek elismerésüket és köszönetüket fejezték ki a Kamara Elnöksége felé a Rádió1 műsorának szóló nyílt levéllel, valamint az Országos Vadgazdálkodási Alap pályázati rendszerének működtetésével összefüggésben.” A „küldöttek” egy embert takarnak, aki az „egyebek” pontban mondott félperces köszönetnyilvánító monológot. Most nincs kedvünk megnézni nyert-e a társasága a vadgazdálkodási alapból.