„2014 után az új vezetés – én és az alelnökök – azt a célt tűzte ki maga elé az Elnökség maximális támogatása mellett, hogy a kamara működését tisztává, átláthatóvá, szabályozottá tegye.”

 

(dr. Jámbor László, az OMVK elnöke az elnökség rendkívüli ülésén,
Budapest, 2017. június 30.)

A fenti idézet azon az ülésen hangzott el, mikor Pechtol János volt főtitkár eltávolításáról is volt szó. Kíváncsian várjuk, hogy a minisztérium által pár hete indított törvényességi felügyeleti eljárás (amivel valamiért nem dicsekedett el a kamara) úgy találja-e, hogy a működés tiszta, átlátható és szabályozott? Ha felteszik azokat a kínálkozó kérdéseket, amiket mi is a régi vezetést megrengető áprilisi választások előtt, vagy az alábbiakban, akkor kötve hiszem. De ez nem a mi dolgunk.

De azért nekünk is van feladatunk. Vége a nyárnak, kinyaraltuk magunkat, ahogy a kamara is. Ők újra összeülnek majd testületi üléseket tartani, mi  pedig segítünk a kamarának, hogy minél tisztább, átláthatóbb és szabályosabb legyen a működése. Volt például egy elnökségi ülés június 29-én, amiről olvasható ugyan egy hivatalos beszámoló, de ennél azért több minden méltó a tagság figyelmére.

Lássuk, hogy miről nem olvashatnak a honlapon a kamarai tagok a június 29-i elnökségin elhangzott, érdekfeszítőbb témákból.

Örömünkre szolgál, hogy a kamara vezetése nem bírálja felül a küldöttközgyűlést. (Máskor ez természetes volt, hiszen hiába fogadta el a küldöttközgyűlés korábban az e-vadászjegy bevezetését, azt a vezetés 2017-ben egyszerűen lesöpörte az asztalról). Jámbor úr tudniillik elmondta, hogy fel kell kérnie az elnökségnek a szakbizottsági elnököket, és az előterjesztett személyek megegyeznek az áprilisban elfogadottakkal, a vezetés ebbe nem nyúlt bele. Eszerint egyáltalán felmerül, hogy megteheti…? Persze Lenin elvtárs is jó elvtárs volt, hiszen akár a  labdázó gyerekek közé is lövethetett volna.

Jámbor úr kritizálta a bizottságok és szakbizottságok munkáját az utóbbi években. A kritika akár jogos is lehetne, ha nem ő lenne az elnök immáron 4 éve. Ha olyan lassú a kamarai vezetés felfogása, hogy nem látta az utóbbi évek sárdagasztását, ráadásul ilyen szelektíven értékeli a munkát, akkor mégis mire számítunk a következő években?

A főtitkárváltást és a minden logikus érvet megerőszakoló hatvani költözést többször indokolták azzal, hogy most aztán olyan gyors és szervezett munka kezdődik, hogy csak kapkodhatjuk a fejünket. Na, a szakbizottsági elnököknek a június végit követő elnökségire kell kitalálniuk, kik legyenek a tagjaik. Tehát mondjuk ősszel el tudnak kezdeni dolgozni. Nyilván (mivel természetesen nem feltételezünk szabálytalanságot) ezután kér a szakbizottságoktól a kamara program- és költségtervet erre az évre. Elfogadják mondjuk október-novemberben. Találós kérdés: vajon mit fog felmutatni mondjuk az újratervezett Hagyományos Vadászati Módok Szakbizottsága vagy az újonnan létrehozott Állategészségügyi Szakbizottság a 2018-as évi munkájaként? És vajon felróják-e majd nekik az abszolút zérót?

Jámbor úr elmondta, hogy ejnye-bejnye, az Oktatási Szakbizottság nem csinálta meg a hivatásos vadászok továbbképzési anyagát. Ez baromira kínos, mert 2017. március 30-án kész kellett volna lennie az anyagnak az OMVK Jámbor úr által összeállított 2017-2018-as feladatterve szerint. De ennél sokkal kínosabb, hogy Jámbor úr azt mondta egy elnökségin 2017 novemberében a jegyzőkönyv szerint, hogy ez „gyakorlatilag készen van”. Furán visszafejlődhetett fél év alatt… (Itt jegyezzük meg: az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúsági programról, amit 2017 júniusáig kellett volna elkészítenie Pap Gyula bukott és hazug országos alelnöknek, továbbra sem láttunk egy betűt sem, pedig ugyanezen az ülésen elhangzott, hogy „vázlatosan már kész”.) Pap úr legnagyobb problémája egyébként az volt az elnökségi ülés során, hogy kiszivárognak az információk. Úgy tűnik, hogy ő ezt egyszerűen képtelen elviselni. Nem szokta meg, hogy kontroll van felette, és ellenőrzik a munkáját.

A Hagyományos Vadászati Módok Szakbizottsága kapcsán kiderült, hogy Ambrózy Árpád elnök szakmai tudása valóban nem kérdőjelezhető meg. Tudják miért váltották le? Azért mert nem teszik a pofája! Ezt világosan ki is mondták a Jámbor úrhoz köthető megyei elnökök. Tehát ott tartunk ismét, hogy a szakmai előmenetelünk képviselőjeként, felelős beosztású emberek mindenek előtt a szimpátia alapján döntenek, miközben nem a saját cégüket vezetik, hanem a mi befizetésünkből kellene képviseljék az érdekeinket. A mi érdekünk márpedig az, hogy hozzáértő emberek vigyék az ügyeinket. Bajdik úr tanúbizonyságát adta, hogy mennyire átlátja a szakbizottságok működését, amikor azt találta mondani, hogy a Hagyományos Módok Szakbizottsága szerinte egyáltalán nem tett annyit mint azt kommunikálják. Miközben az oktatási bizottság a rábízott feladatokkal nem volt képes megbirkózni, ám ez tulajdonképp semmiféle következménnyel nem járt, aközben a Hagyományos Vadászati Módok Szakbizottsága kiadott négy tankönyvet, amelyek terjedelme meghaladja a vadászvizsga tankönyvét. Bajdik úr szerint ez nem elég, vagy nem is tud róla. Egyik sem jobb a másiknál, hiszen havi 1 millióért ő a kamara főtitkára.

Négymilliót adnak vadászatot népszerűsítő kisfilmekre (ez benne van a kiemelt célokról szóló anyagban a honlapon, amit szintén elegánsan elbújtattak). A főtitkár szerint ezeket minden vadászhoz el kell juttatni. Ja-ja, a vadászatot népszerűsítő filmeket. Meg vetíteni kell iskolákban gyerekeknek és rendezvényeken – 2018-ban, a Facebook, a Youtube, a mobiltelefonok világában. Bárhogy is legyen, várjuk, hogy a kamara nyílt pályázatot hirdessen egy ekkora költségű projektre, ez megjelenjen a honlapon, és az is, hogy mit vár el a pénzéért. Mivel továbbra sem feltételezünk szabálytalanságot, eszünkbe sem jut, hogy már eldőlt volna, hogy a minisztérium és a kamara leglelkesebb talpnyalója, a Hazai Vadász műsor kapja ezt a pénzt. Ha ez így lesz, Jámbor úr azoknak adja a pénzt ismét, akik erre nem szorulnak rá. Bizonyára nem tudja a kedves olvasó, de hasonló feladatokra a kérdéses műsor szerkesztősége tízmilliókat kapott az Agrárminisztériumtól közelmúltban, de erről majd később, külön írunk.

Ugyanebben az anyagban látjuk, hogy a baranyai és a zalai kamara 25 meg 40 millió (!!!) forintot kap a kiemelt célokra elkülönített 91 millióból ingatlanvásárlásra és „bemutató központ” kialakítására. A jogcím az ifjúsági program. Tudják, ez az a program, ami nincs! Előlegezzük meg a bizalmat, hogy tényleg csak ehhez illeszkedő rendezvényeket tartanak majd a termekben, és nem a kamarai vezetéshez közelállók dzsemboriznak benne. Ennél érdekesebb kérdés, amit az elnökségin tett fel Agyaki Gábor baranyai elnök: hogy ezek a megyék konkrétan megkapják puszira a pénzt, vagy vissza kell fizetniük? Agyaki úr nyilván nem olvasta a vonatkozó szabályzatot, miszerint kifejezetten vissza nem térítendő összegről van szó. De lehet még fokozni a zavart Jámbor úr válaszával: mindkét megyei ingatlanbővítés szerepel abban a programban, amit a kamara a vadászati világkiállításhoz benyújtott, úgyhogy ha az állam is biztosítja ezt a pénzt, akkor az a korrekt, ha a megyék visszafizetik a tízmilliókat. (Szerkesztői megjegyzés: a világkiállítás minden dolga megállt, a költségvetésről semmit nem tudni.) Tekintsünk el attól, hogy ezek szerint se a megyéknél, se a központban nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal, és nem egyeztetik, hogy hány helyről és milyen projektekre kell a pénz. Aggasztóbb gondolatunk is lehetne, ha nem tudnánk, hogy minden a tisztaság, átláthatóság és szabályozottság jegyében megy az OMVK-nál. Ugyanis felmerülhetne, hogy Jámbor úr a választásokon nyújtott támogatásért cserébe beígérte a két megyének a tízmilliókat, és a számla rendezése most minden fél számára kényelmetlenné válik, miközben más megyék néhányszázezer, de maximum 1,5 milliót kapnak.

Elhangzott (és erről sem olvastunk sehol) Szabolcs megye javaslata, hogy a kamara finanszírozza a vadőrök szűrővizsgálatait. Mi a vezetőség válasza? Remek ötlet, de nincs ilyen a kiemelt célok között (még szerencse, hogy a székházépítés vagy vásárlás belefér), és Jámbor úr nem érzi ezt kiemeltnek a jövőben. Úgy tűnik, hogy miután a kamarának, mint érdekképviseletnek nem sikerült kiharcolnia egy kötelező érvényű bértáblát a hivatásos állománynak, és ugyanúgy nem tudják kötelezni a vadásztársaságokat a vadőrökre vonatkozó előírások betartására, még azt a segítséget sem lépik meg, amiről maguk dönthetnének. (Vajon hány szűrővizsgálat jönne ki a kb. 3000 hivatásos vadásznak a két székház 65 milliós árából, az autóvásárlásból, vagy netán a több mint 7 milliós kárból, amit az elnök úr okozott…?)

Miután többszöri csinnadrattával a kamara „átvette” a hatvani múzeumot és odaköltözött, egyre több a szopóág. A múzeumot január óta a kamarának kéne működtetni. Ehhez természetesen se ember, se tudás nincs, így június végéig megbízták ezzel a gödöllői múzeumot működtető kht.-t. Aztán a kamara csinált egy saját kft.-t, aminek az ügyvezetője a gödöllői kht. ügyvezetője lett, bizonyos Újváry Tamás. Na, június 29-én, tehát két nappal a megbízás lejárta előtt, a kamara elnöksége (értsd: Jámbor úr és bólogatói) úgy döntött, hogy az EU-s pályázati ciklus végéig, 2019 tavaszáig a múzeum marad Gödöllő működtetésében. Ennek többek közt az is az oka, hogy a minisztérium nem folyósítja a beígért támogatást, amiről Jámbor úr korábban többször mondta, hogy olyan biztos, mint a halál. Találós kérdés: mikor sikerül szakmai alapokra helyezni a hatvani vadászati múzeumot, amely jelenleg köznevetség tárgya, például ilyen „tematikus” programok miatt?

A költözésről is érdemes kitérnünk: a kamara úgy cuccolt át Hatvanba, hogy a kamarai törvény szerint a székhelyének Budapesten kell lennie. A feljebb ecsetelt gyors és olajozott kamarai működésnek hála a június végi elnökségin, tehát 1-2 héttel a költözés előtt, az elnökség úgy döntött, hogy kezdeményezi a kamarai törvényben a székhelymódosítást. Minden emberi számítás szerint ezzel ősszel (talán) elkezd foglalkozni a minisztérium, és ha minden jól megy, talán még idén módosítják a törvényt. Addig valószínűleg így maradnak a kamara honlapján a kontaktok (igen, telefonszám nélkül):

Központ
Cím: 3000 Hatvan, Kossuth tér 24. (térkép)
e-mail: info@omvk.hu
sajtókapcsolatok, kommunikáció - Csókás Adrienn: csokas.adrienn@omvk.hu

Székhely, számlázási cím
1027 Budapest, Medve utca 34-40.

Arról sem igen lehetett hallani, hogy döntötte el egy személyben Jámbor úr, ki lesz a múzeum felügyelőbizottságának elnöke. Tudniillik erről régebben szavazott az elnökség, és abban maradtak, hogy az elmúlt évek vezetését rendszeresen kritizáló Kovács Sándor (azóta már a bukott Pap Gyulát váltó országos sportvadász alelnök) lesz az FB elnök. Ezután a kamara minden további nélkül bejelentette a cégbíróságon az elnököt: Kriston Nándor borsodi elnököt, aki köztudottan Jámbor-párti. Jámbor úr azzal rendezte most júniusban a dolgot, hogy kb. „bocs, de nem volt erről elnökségi határozat, úgyhogy nincs következmény, ezért ez már így marad és kész”. Az elnökség szokás szerint hallgatott, de Kovács Sándor tökös módon egyszerűen lemondott nem csak az FB elnökségről, de még az FB tagságról is. Kriston úr pedig olyan becsületes ember, hogy szó nélkül tudomásul vette mindezt.

Külön érdekes (és ezt ajánljuk a törvényességi felügyeleti eljárást lefolytató minisztériumi dolgozók figyelmébe!) a vadkárprotokoll finanszírozása. Ennél a részél Jámbor úr konkrétan letiltotta a jegyzőkönyvezést, (tudják, az „átláthatóság”) majd közölte, hogy a minisztérium megmondta,  miszerint akkor lesz ebből valami, ha az OMVK és a NAK kifizeti a 12 milliós költséget. Erről a két kamara megegyezett, és az igazságos helyett, testvéries megoldásra jutottak: a NAK fizet 2/3-ot, az OMVK meg a maradékot, azaz 4 millát. Ez elég balfaszul mutat, és ahogy Jámbor úr jegyzőkönyvön kívül bevallotta, Győrffy Balázs NAK elnök ajánlotta, hogy kifelé kommunikáljanak fele-fele arányt (na, ennek kellett menni a jegyzőkönyvbe!), amúgy meg a NAK majd megtámogatja az országos vadásznapot 4,5 millióval. Ha a nyájas olvasó most fejben számol, akkor rá fog jönni: ha valóban ennyit fizet ki a NAK, akkor végeredményben az OMVK kifizet 1,5 milliót a 12-ből. Az a kamara, amelyik megyei székházépítésekre kényelmesen elkölt 65 milliót. Mi ez, ha nem totális és amúgy teljesen értelmetlen megalázkodás? És vajon kinek fog kedvezni az a vadkárprotokoll, aminek kétharmadát (illetve kétharmada helyett hétnyolcadát) finanszírozza az agrárkamara? A növénytermesztőknek vagy a vadgazdálkodóknak?

Kiderült, hogy a kamara elnökségénél, képzeljék el, van „távszavazás”, bármi is legyen ez. De biztos van, még ha a kamara alapszabályában nem is találunk ilyet, hiszen Jámbor úr mondta. Így ítéltek oda tudniillik egy kamarai kitüntetést. Ha van viszont távszavazás, és kitüntetések odaítéléséről lehet így dönteni, akkor miért kell (lásd feljebb) hónapokig a levegőben lógatni a szakbizottságok munkáját…?

A vadászok érdekeit képviselő kamarai elnökség, amely maga javasolta a vadászjegy árának emelését mint érdekképviselet (ja, ezt se tudtad, kedves olvasó?), azt is szeretné, ha a most 20 000 forintos vizsgadíj 30 000 lenne, a 10 000 forintos pótvizsgadíj meg 20 000. Ha elfelejtettük volna, a vadászvizsga bizottság tagjai vizsgázónként az 1 főre eső vizsgadíj 10%-át, a bizottság elnöke 15%-át kapják a vizsgarendelet szerint. A tagok (rendőrök, kormányhivatali dolgozók, tájegységi fővadászok) esetében még úgy ahogy indokolható a dolog, de a kamarai titkár, a bizottság elnöke munkaidőben vizsgáztat. Ehhez képest egy 20 fős vizsgacsoportnál 60 000 forintot zsebre tesz – és ebből lenne 90 000. Nem is lenne rossz bónusz, de persze biztos nincs összefüggés.

Nem várunk hálát és köszönetet, örülünk, hogy ismét tájékoztathattunk a kamara testületi üléséről, és jó munkát kívánunk a továbbiakban is a kamara vezetőségének a tisztaság, átláthatóság és szabályozottság jegyében! Ebben természetesen minden segítséget megadunk a jövőben is.