(Az alábbi sorok egy képzeletbeli elnökségi ülésen hangoztak el)

Tisztelt vadásztársak! Az elmúlt évek tapasztalatai alapján szeretném pontokba szedve ismertetni a jövőbeni céljainkat, illetve beszámolni arról, hogy miként látom a vadászat és vadgazdálkodás aktuális problémáit. A probléma felvetéseket kivételesen most nem az új vadászati törvénnyel kapcsolatban fogalmazom meg, sokkal inkább arra az időszakra készülve, amely reményeink szerint egy komolyabb finanszírozást tesz lehetővé a kamaránk számára.

1. Vadhús áfacsökkentés

Mint azt bizonyára tudjátok, jelenleg a félsertés áfáját csökkentette a kormány, továbbá 2017-től csökkenteni fogják a baromfihús, a tojás, és a friss tej áfáját is. Napirenden van a halhús áfájának a csökkentése is. Tekintettel arra, hogy ezekkel a termékekkel ellentétben a vadhús elsősorban exportra kerül,  a vadhús áfájának csökkentése kevésbé terhelné a költségvetést, miközben célzottan kizárólag a belpiaci fogyasztást lehetne serkenteni vele. Ebből következően kezdeményezni fogjuk a vadhús áfájának 5%-ra történő csökkentését. 

2. Bizottságok feladatai

Jelen pillanatban az OMVK bizottságainak jelentős része érdemi munkát nem végez. Időnként nevetséges beszámolók születnek arról, hogy fogják a bizottságok a következő években megtárgyalni, hogy az azt követő években mikor tárgyaljanak arról, hogy később milyen feladatokat tűzzenek ki. A feladatok tekintetében az összes bizottság maga határozza meg az ügyrendjét, amelyek a gyakorlatban legfeljebb önként vállalt feladatok szoktak lenni. A jövőben minden bizottság és szakbizottság megbízásos feladatokat fog kapni. Azok a bizottságok (nem szakbizottságok, amelyek egyikének e sorok írója is tagja), amelyek stratégiai jelentőségű feladatokkal lesznek megbízva, számíthatnak arra, hogy a jelentősebb feladatokért a tagok tiszteletdíjat fognak kapni. Ennek fejében azonban nem tanulmányokat kell készíteni, hanem komplett feladatokat vállalni, és megvalósítani a tervezéstől a kivitelezésig. Az ehhez szükséges alapszabály módosítást mihamarabb elő kell készíteni és el kell fogadtatni a küldöttekkel. 

3. Online vadászjegykiadás és érvényesítés

Az online állami horgászjegyhez hasonlóan az OMVK informatikai rendszerét fel kell készíteni az online vadászjegy kiállítására, illetve érvényesítésére. Az ehhez szükséges rendeletmódosítások megalkotását, illetve a technikai háttér felkészítését meg kell kezdeni.

4. Bértábla és ösztönzők

A hivatásos vadászok bértáblájának alkalmazását az OMVK központi fontosságú kérdésnek tekinti. Jogszabályok hiányában sajnos csak különféle ösztönzőkkel érhető el, hogy a vadászatra jogosultak komolyan vegyék a különféle bérkategóriákat. Tekintettel kell lenni azonban arra is, hogy a bérköltség évről évre a legnagyobb mértékben növekvő kiadási tétel az ágazatban, így az ösztönző lépéseket a bevételi forrásokhoz érdemes kötni. Ennek megfelelően kezdeményezni szeretnénk, hogy a vadgazdálkodók számára igénybe vehető pályázatok elbírálása során plusz pontokat adjanak azok számára, akik igazoltan alkalmazzák a bértáblát.

5. Kapcsolattartó rendszer a közösségi akarat feltérképezéséhez

A vadkárbecslési protokoll megalkotása során a NAK a saját kérdőíves felmérése alapján határozta meg az álláspontját, ami jelentős legitimációt nyújtott a számukra. Világossá vált, hogy az OMVK-nak nincsenek eszközei arra, hogy egy ilyen kérdőíves felmérést levezényeljen. A jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a kamara döntései mögé jelentős legitimációt tudjunk felsorakoztatni, ezért meg kell találni a módját annak, hogy lehet mozgósítani a vadásztársadalmat. Ennek egyik eszközeként egy olyan informatikai rendszer alapjait kell lefektetni, amely a vadászjegy elektronikus kiadásának előnyeire alapozva arra sarkallja a vadászokat, hogy regisztráljanak az OMVK oldalára, így legyen egy közvetlen csatornánk a vadászok felé, amin keresztül tájékoztatást tudunk küldeni a számukra, illetve véleménynyilvánításra tudjuk sarkallni őket. 

6. Vadgazdálkodási pályázatok

Az OVA adataiból kiolvasható, hogy a bevételi oldal elmaradását, legnagyobbrészt a pályázati támogatások csökkenése okozta az elmúlt évben, a bérköltségek növekedése mellett. A jövőben segíteni kell a pályáztatást, ezért ha a kamara bevételei a vadászati engedélyek kiadásának köszönhetően nőnek, a jövőben meg kell fontolni, hogy milyen pályázatfigyelő rendszert tudnánk kiépíteni. Emellett ki kell találni, milyen módon tudnánk lobbizni annak érdekében, hogy például az állattenyésztési pályázatok feltételeinek a vadgazdálkodók is mind nagyobb arányban meg tudjanak felelni. Biztos vagyok abban, hogy ezen a téren a ráfordításaink sokszorosát lehet majd látni a pályázati bevételek egyenlegén. Megjegyzem, hogy egyébként felháborítónak tartom miszerint az OVA adatai – a vizsgált évhez képest – egy évvel később jelennek meg, ami alkalmatlanná teszi ezeket a kimutatásokat arra, hogy a vadásztársadalom az ebből kiolvasható problémákra reagálni tudjon. Kezdeményezni fogom, hogy az OVA-ra vonatkozó előírások tartalmazzák, hogy a vadgazdálkodási adatok a lezárt vadászévet követő 30 napon belül megjelenjenek az interneten. Az a benyomásom, hogy a vadgazdálkodási törvény OVA-ról szóló hiányosságát – vagyis hogy hiányzik a beszámolók közzétételi dátuma – kihasználják a készítők, miközben rendkívül értékes információk válnak így értéktelenné.

7. Fogadóóra

Annak érdekében, hogy a kamara ne egy elérhetetlen szervezet legyen a vadászok számára, rendszeres időnként fogadóórát fogunk tartani, amin a kamara vezetőinek egyike jelen lesz. A fogadóórán jegyzőkönyv-vezetési kötelezettség lesz, és előzetes egyeztetés alapján lehet majd részt venni. Természetesen olyan felelőtlen ígéretet nem tehetünk, hogy az itt elhangzott javaslatok mindegyikét meg fogjuk valósítani, de aki konkrét tervekkel érkezik, nem csak általánosságban vannak javaslatai, illetve meg is tudja védeni az álláspontját a vezetőség, illetve az érintett bizottságok és szakbizottságok előtt, azokat komolyan kell venni.

Glück Balázs

A II. rész itt olvasható.