A be nem avatkozás politikája

Szomorú, hogy nem válogathatjuk meg, kik vadásszanak ma Magyarországon. Csak reménykedhetünk, hogy összehoz az élet olyanokkal, akik nem a lehető legnagyobb agancsért vagy terítékért, netán (ez még mindig jobb) a lehető legtöbb húsért mennek ki a területre, hanem olyanokkal, akik vadászni szeretnének. Élményekre és emlékekre, ha úgy tetszik. De a többiek is egymásra találhatnak, hogy aztán megbeszéljék, ki „b*szta agyon” a nagy kant a hajtásban, vagy hogy „hegyekben állt a fácán” a platón. Számomra történetesen mindez taszító, de törvény nem tiltja, ahogy a politikai lobbitevékenységet vagy a melegfelvonulást sem. Ezekről ugyanúgy lehet vitatkozni, ahogy az éjjellátók létjogosultságáról is, érvelve például azzal, hogy valaha a céltávcsövektől is idegenkedtek az akkori „nagy öregek” (igaz, nem is olyan körülmények között vadásztak, mint mi). Fel lehet hozni, hogy biztonságosabb az éjszakai lövés leadása (bár kérdem én: mire is…?).

ejjellato.jpg

A használatuk viszont nem vita tárgya: egyértelműen és minden kétséget kizáróan TILOS, és az is marad. Abból, hogy mégis hirdetik őket nyakló nélkül interneten, szaksajtóban, az illetékeseknek le kellene vonniuk a következtetéseket, és illene lépniük valamit.

A felhördülésem tárgya az ATN X-Sight II Smart HD 5-20x digitális céltávcső, amelyet a kütyükkel pumpált optikára szinte szakosodott Vadász Távcső Blog mutatott be. A digicsodát megtöltötték lövésre aktiválódó videofelvételkészítéssel, távolságméréssel, időjárási adatokkal dolgozó ballisztikai számítógéppel, és – természetesen – infravörös éjjellátással. Idézem:

„Igen, tudjuk, sokaknak nem tetszik – bár a hivatalos ellenzők legalább felének már van, nagy titokban :-) –, éjjellátó is az eszköz.

Miheztartás végett, már itt, az elején: a nevezett eszközzel történő vadászat a Vadászati törvény értelmében a vadászat rendjének megsértése. Nem csak azért, mert éjjellátó: a jogszabály minden elektronikus optikai eszközt tilt. Igen: jelenleg a távolságmérős, beépített kompjúteres, automatikus célpontáthelyezésre képes céltávcsövek, de még az éjjellátó keresőtávcső használata is illegális (Vtv. 71. § (2) e)). Azoké az eszközöké, amelyeket hosszú percekig nézegetünk a boltban vagy a Fehován, alkudozunk rájuk, és hírhedten tájékozott magyar vadászok többsége feltehetően nem is sejti, hogy törvényt sért, amikor kiviszi a lesre. No, amikor megveszi, akkor azért még nem – de erről majd később.

A Vtv. módosítása ezt szerencsére a legkevésbé sem oldja fel. A ráncfelvarrt jogszabály a rengeteg hátulütője mellett örvendetes módon viszonylag tisztába teszi ezt a kérdést, méghozzá már július 1-jétől. A megvilágított irányzékos céltávcsövek, a távolságmérős távcsövek és a megvilágított íjászirányzék kivételével az elektronikus optikai eszközök továbbra is tiltottak maradnak (71. § (1) 21.).

Hogy konkrétan a legtöbb vitát kiváltó éjjellátóknál maradjunk. Az egy dolog, hogy az OMVK megtette, ami tőle telik: az Etikai Kódex 1.7. pontjában leírták, hogy ez ejnye-bejnye dolog. Ez annyit ér, mint bármilyen szankcióval nem sújtható szabály, és ez nem a vadászkamara hibája, hanem a magyar embereké és a 60 000 vadászé. De jelenleg az ilyen céltávcsövek használata törvénytelen is, a Vtv. külön nevesíti a vadászat rendje megsértéseként (Vtv. 71. § (1)). Vadvédelmi bírsággal sújtható, amelynek összege legalább 10 000 és legföljebb 200 000 forint. A büntetés ismételten is kiszabható, emellett pedig az elkövetett cselekmény súlyától függően három hónaptól öt évig tartó időszakra a vadászjegyet is bevonja a hatóság.

A „jogtörténeti jelentőségű” törvénymódosítás értelmében pedig – kivételes esetben a többségi véleményt figyelembe véve – az „elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök” tiltott vadászati eszközökké válnak. (Az erről rendelkező 37/A § (3) bekezdése csak a vadőrökkel tesz kivételt: nekik megengedi, hogy munkájuk során éjjellátó keresőtávcsövet használjanak.) A tiltott vadászati eszközök – így az éjjellátó céltávcsövek használatát – a megújított Vtv. szerint is vadvédelmi bírsággal sújthatják majd, de keményebben: a minimális összeg 50 000, a maximális pedig 1 000 000 Ft lesz. (A vadászjegybevonás sajnos továbbra is csak 3 hónaptól 5 évig terjed.)

A jogalkotói szándék világosnak látszik, és a szigorítás jól hangzik (ahogy az is, hogy „a vad áll a középpontban”). De kíváncsian várjuk a törvény végrehajtási rendeletét, hogy megtudjuk például azt, hogy ha ilyen eszközt találnak egy vadásznál, akkor az ráutaló magatartásnak minősül-e, vagy hihetőnek számít majd továbbra is a most elsüthető mese, miszerint „dehogy teszem a puskára, csak nézelődök vele”? Ha ezt is kiküszöbölik, akkor már lehet értelmük az ellenőrzéseknek is.

Mert a drákóinak tűnő szigor semmit nem fog érni, ha a hivatásos vadászok – rendészeti feladatot ellátó személyekként – nem élnek majd a törvény adta lehetőségeikkel: az ellenőrzéssel, a motozással, a kényszerítő intézkedésekkel. Az borítékolható, hogy ahogy eddig, úgy a jövőben sem harapnak bele az etető kézbe, amíg azonnali kirúgás lehet a szankció. Erre is lenne megoldás. Korábban tudni véltük, hogy ez az állami alkalmazásba vétel. Újabban a tájegységi fővadászokban van (?) minden bizodalom. Legyünk jóhiszeműek: hadd bizonyítsanak!

És hogy ne csak hőbörögjünk: tudok még jobbat. Aki á-t mond, mondjon b-t is! Az éjjellátó eszközök használata – a vadőrök keresőjét leszámítva – tilos, ez feketén fehéren le van írva. A baj az, hogy a beszerzésük viszont nem. Vajon az FM – vagy az illetékes minisztérium – nem tudná korlátozni a kereskedelmüket, ha már be lehetett tiltani a hagyomány villanykörtékét, vagy bizonyos porszívókét…? Például úgy lehessen a hivatásosnál (már ha igényli egyáltalán), mint a szolgálati fegyver, mondjuk egy gyártási számot is tartalmazó, a szolgálati igazolványba helyezett betétlap birtokában.

 Utószó

Tudván, hogy ma csak az nem vadászik éjjellátóval, aki nem akar, vagy akinek nincs rá pénze, már most mondom: ha a 2017-2018-as vadászati idényben nem lesz legalább 20-30 bírságolás és felfüggesztés, akkor a törvény szigora csak tinta marad a papíron. Az éjjeli lövészek pedig ugyanúgy elregélik majd, hogyan is lőtték a bikát 180 méterről éjjel kettőkor. Ha jövőre nem bukik sok-sok éjjeli lövészt és/vagy a szaktárca nem lép a kütyükereskedelem ügyében, akkor egy összeesküvés-elmélet hívő könnyen gondolhatja majd, hogy a megfelelő lobbinak sikerült érvényesítenie az érdekeit a vadászati igazgatásban. Valamiért – a rosszindulat akár azt is mondathatja majd, hogy egy jobbfajta éjjellátóért cserébe – a minisztérium illetékesei pedig a be nem avatkozás politikáját választották. Bízzunk benne, hogy az összeesküvés-elméletek hívei hoppon maradnak, és velük együtt „a hivatalos ellenzők legalább fele” is.