VENDÉGPOSZT: Állam-hatalmi vadászterület a Káli-medence?!
Vadászkamarai titkár a vadászok ellen...
Írta: Káli-medence Vt. (forrás)
Az alábbi beszámolót nem mi írtuk, így nem kezeskedhetünk a benne foglaltak valóságtartalmát illetően. Ha valakinek olyan információk vannak a birtokában, amelyek megerősítik, cáfolják, vagy árnyalják a képet, akkor szóljanak most, vagy hallgassanak örökre. Tehát a történet:
A Káli-medence vadászati jogáról szóló döntések születtek Salföldön, 2016. augusztus 12-én a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által kezdeményezőként összehívott földtulajdonosi gyűlésen.
A nemzeti park a Kornyi-tó körzetében 1200 ha önálló vadászterület jelölt ki, melyet vadásztársaságunk is támogatott lévén hogy többségében a nemzeti park saját, természetvédelmi oltalommal védett területei kerültek az új vadászterületbe, és a vadászati jog a földtulajdon elválaszthatatlan része.
Ami azonban ezután következett, az derült égből villámcsapásként taglózott le minket.
A MARADÉK TERÜLETEINKET IS ELVETTÉK...
Saját "érdekvédelmi" vadászkamaránk titkára egy polgármester vadásztársunk együttműködésével a Magyar Állam föld- és Balaton-víz felület tulajdonjogai után járó szavazatok "mutyijogát" kihasználva tette ezt.
Horváth Dezső kővágóörsi polgármester a nemzeti park által kiszakított területről szóló döntést követően a "maradék" 4000 ha vadászterület (Balatonnal együtt 9000 ha) összeolvadását javasolta a Tapolca-medence 7000 ha-os vadászterületével. A számok nem elírások, 16.000 ha giga-vadászterület létrehozása a cél.
Polgármester úr a javaslatát többszöri nekifutásra sem tudta helyesen megfogalmazni, így a gyűlésen nem regisztrált Baracskay Lajos vadászkamarai titkár mondta jegyzőkönyvbe Horváth Dezső "szavait".
HORVÁTH DEZSŐ EGYESÜLETÜNK VADÁSZÓ TAGJA és az ő javaslatára veszíthetjük most el vadászati jogunkat. A szintén megjelent vadászmesterünk kérdésére: "Te a saját egyesületed ellen szavazol?" egyértelmű, rövid: "Igen" válasszal reagált.
A gyűlésen 1205 ha magántulajdon szavazott a vadászterületünk megtartása mellett és 881 ha magántulajdon ellene.
A Magyar Állam területeit képviselő erdészet és nemzeti park a Balaton 5050 ha vízfelületének kétséges vadászati jogú szavazatát is kihasználva azonban a kisebbségi magánérdekek mellé állt.
Vadásztársaságunk a teljes 5104 ha vadászterületéből 1205 ha területet regisztrált, mellyel közel 500 földtulajdonosának képviseletében szavazott. Ennyi ember támogatását élvezik vadásztársaink, akik a tulajdonosok meghatalmazásait javunkra összegyűjtöttek. Ezt az igény söpörte le egy saját egyesülete ellen forduló polgármester és saját képviseltjei ellen forduló vadászkamarai titkár közös aknamunkája és a Magyar Államot képviselők érdekükben tett hatalmi szava.
A földtulajdonosi gyűlésen meghozott döntéseket a vadászati hatóságnak is jóvá kell még hagynia. Elnökségünk továbbra is mindent megtesz vadászegyesületünk önálló vadászati jogának megtartásáért és a számunkra kedvezőtlen kimenetelű gyűlés döntéseinek megváltoztatása érdekében. Bízunk benne, hogy a Veszprém Megyei Kormányhivatal, mint az ügyben eljáró szakhatóság nem hagyja 1205 ha magán földtulajdonos, több mint 500 választópolgár érdekeit sárba tiporni és Takács Szabolcs kormánymegbízott úr kiáll a többségi magánérdekek érvényesítése és egy mindenki számára elfogadható megoldás megkeresése mellet, mint ahogy mi is tudomásul vettük a nemzeti park tulajdonosi igénye alapján joggal támasztott önálló vadászterület kialakítási javaslatot.
Utószó
A történet több kérdést is felvet:
- Nem világos, hogy az ülést levezető elnök miért adott szót Baracskay Lajosnak, ha nem is volt regisztrálva a gyűlésen?
- Miért vették jegyzőkönyvbe, amit Baracskay Lajos titkár Horváth Dezső polgármester „magyar hangja”-ként mondott?
- Hogyan teheti meg az érdekképviselet egy tagja, hogy direkt módon avatkozzon be az események alakulásába egy földtulajdonosi gyűlésen, ha személyesen nem is érintett?
- Az Országos Magyar Vadászkamara „A vadászterületek kialakításának rendje” címet viselő tájékozatója szerint: „A tulajdonosi gyűlés csak a vadászterület határát megállapító határozat jogerőre emelkedését követően hívható össze!” Továbbá: „A tulajdonosi gyűlés a Vtv. 12. § (1) bekezdésben foglalt kérdésekben (képviselet formája és a képviselő személye, vadászterület egyesítése, szétválása vagy egyezséggel történő módosítása, valamint a vadászati jog hasznosításának módja és feltételei) hoznak határozatot.” Ebből számunkra az következik, hogy a földtulajdonosi gyűlésen már csak egyezséggel lehet változtatni a területhatárokon, másképp NEM! Persze megszoktuk, hogy a vadászkamara néha igencsak furcsán viszonyul a törvényességhez.
A Balaton vízfelületének vadászterületekhez való csatolásáról már korábban írtunk: „a jelentős vízfelület tulajdonjogával járó szavazati lehetőséggel élve az állam gyakorlatilag királycsináló szerepbe kerül” – Szóról-szóra beteljesülni látjuk a jóslatot, pedig még messze nincs vége a területek újraosztásának.
Az eredeti posztot a Káli-medence Vt. Facebook oldalán, ide kattintva olvashatják.
